Warning: in_array() expects parameter 2 to be array, null given in /home/alpineto/public_html/wp-content/themes/alpine/functions.php on line 73

Warning: in_array() expects parameter 2 to be array, null given in /home/alpineto/public_html/wp-content/themes/alpine/functions.php on line 73
Menü
Mykonos varázslatos szigete

Mykonos varázslatos szigete

Mykonos varázslatos szigete

Görögországi utazás – Mykonos sziget

Mykonos: A sziget keletkezése, Kikládok

Mykonos az Égei-tenger déli részén található Kiklád szigetcsoport egyik tagja. A Kiklád szó a görög ”küklosz” (kör) szóból ered, mely elnevezést onnan kapta, hogy a közel 30 sziget Delos, mint vallási központ körül körben helyezkedik el. A Kikládok ellentétét alkotják a körön kívül fekvő Sporádok (elszórt szigetek). A Kikládok számos szigete közkedvelt nyaralóhely, de talán mindközül a legnépszerűbb a finom homokos partokkal, sziklás hegyekkel és a jellegzetes szélmalmokkal rendelkező Mykonos.

Mykonos, illetve a Kikládok kialakulását a görög mitológia a következő történettel magyarázza: Gaia, a földanya és Uranosz, az ég nászából született meg a hat Titán és a hat Titánisz, a három Küklopsz és a három százkarú és ötvenfejű szörnyeteg, a Hekatonkheirek. Uranosz, amikor meglátta szörnyszülött gyermekeit megrémült látványuktól, de legfőképpen megijedt erejüktől és hatalmasságuktól, így levetette őket a Tartaroszba, az alvilágba.

A szerető anya, Gaia egyre nehezebben viselte, hogy a számára legkedvesebb gyermekeinek apjuk ilyen kegyetlen sorsot szánt, ezért elhatározta, hogy bosszút áll rajta. Mivel az ég istene minden alkalommal fájdalmat okozott neki azzal, hogy szerelemből született gyermekeit egytől egyig a föld mélyére száműzte, azt remélte, hogy Uranosz jobb belátásra tér, ha megfosztja őt férfiasságától. Tervét egyedül nem tudta végrehajtani, ezért beavatta gyermekeit, akik megrémültek az ötlettől, egyedül Kronosz, a legfiatalabb titán jelentkezett a feladatra. Gaia létrehozott méhében egy fehér fémet és gyémánt keménységű sarlót készített belőle. Kronosz megragadta az élesre fent sarlót és várta a megfelelő pillanatot. Mikor Uranosz megjelent, Kronosz előugrott rejtekéből és teljesítette anyja kívánságát. Az üvöltő istenség vére a földre hullott és ebből születtek meg az Erinnüszok, a Gigászok és a Meliák, akik nimfák lettek és az Isteni eledel, az ambrúzia készítői. Kronosz a levágott szervet a tenger habjaiba vetette, amelyből így született meg a szépséges Aphrodité.

Ezután Kronosz kiszabadította testvéreit a Tartaroszból és megfosztották apjukat a hatalmától, Kronoszt téve az ég urává. Ő viszont ahelyett, hogy meghálálta volna félelmetes testvérei segítségét, rettegett egyszemű és százkezű öccseitől, ezért visszatoloncolta őket a Tartaroszba, kezüket széttéphetetlen bilincsbe verve. A Titánok feleségül vették lánytestvéreiket a Titániszokat és együtt uralkodtak istenek és emberek felett. Kronosz uralma alatt élte aranykorát a világ, a harmóniát csupán anyja, Gaia jóslata törte meg, miszerint Kronosz trónját saját gyermeke fogja megdönteni. Mikor az istenség ezt meghallotta, úgy döntött, hogy összes utódját lenyeli, nehogy hatalmára törjenek. Rheia megelégelte férje kegyetlenségét és Gaia segítségével titokban szülte meg Zeuszt, akit Kréta szigetén neveltek fel a nimfák és egy anyakecske. A gyermek helyett egy nagykövet pólyált be Rheia és azt adta oda férjének, aki gyanútlanul le is nyelte. Így Zeusz szüleitől távol nőtt fel s beteljesítette nagyanyja jóslatát. Mikor erőteljes felnőtt férfivá cseperedett, megkereste apját és felvágva annak hasát, kiszabadította testvéreit. Zeusz felhozta a Tartaroszból a Küklopszokat és a Százkezűeket, hogy segítsenek megdönteni a Titánok hatalmát. A Küklopszok hálából megajándékozták Zeuszt és testvéreit, Zeusznak adták a villámlást és a mennydörgést, Poszeidonnak egy háromágú szigonyt, Hádésznak pedig egy láthatatlanná tévő sapkát. A három Százkezű pedig mind a háromszáz kezével szórta a Titánokra a sziklákat. Ezekből a sziklákból lettek a Kikládok szigetei, köztük Mykonos. A háborúban végül Zeusz győzött szövetségesei segítségével.

Miután a Titánokat a Tartaroszba záratta, elfoglalta apja helyét az Olümposz hegyén. Természetesen a Kikládok kialakulásának meg van a tudományos magyarázata is, de kétségtelen, hogy nem olyan érdekes és izgalmas, mint a mitológiai. A földtörténetben vissza kell mennünk egészen a földtörténeti középidőig, azaz 235 millió évvel ezelőttig. Ebben az időben a Földközi-tenger helyén még egy ősi tenger, a Tethys vize hullámzott. Mikor az afrikai és az eurázsiai kéreglemez elkezdett egymástól távolodni, a Tethys óceánná tágult. A kéreglemezek mozgása következtében az óceáni hátságokból híg bazaltláva tört föl és a két földrész pereméről kisebb darabkák, mikrokontinensek váltak le. Mintegy 65 millió évvel ezelőtt a két szárazföldi lemez egymástól való távolodása megszűnt, sőt ellentétes irányba kezdtek el mozogni. Hatására a lassan bezáruló óceánban a leszakadt földrészdarabkák is elkezdtek egymáshoz közelíteni, sőt némelyek össze is ütköztek, melyet aktív vulkáni működés és erőteljes szeizmikus mozgások kísértek és kísérnek napjainkban is. Ennek hatására rendeződtek ilyen szép kör alakba a szigetek.

Mykonos: Történelem, kultúra

Az Apollón unokájáról, Mykonról elnevezett sziget ma már az egyik leglátogatottabb hely a görög szigetek közül. Mindazt, amit a Kikládok jellegzetes tájakban, építészetben, atmoszférában és műemlékekben nyújtani tudnak, hatványozottan és még spirituálisabban nyújtja Mykonos. A szigeten a iónok Kr. e. 10. század tájékán már három várost is alapítottak. Róma és Bizánc után a 13. században Velence fennhatósága alá került és egészen 1530-ig, a török hódításig uralták a szigetet. A törököket csak az 1821-es szabadságharc után sikerült kiűzni. A harcok kiemelkedő hősnője Mándo Mávroghenusz volt, aki saját vagyonát sem kímélte, és feláldozta azt, az ellenállás megszervezése érdekében. A sziget a kalózok számára is hamar közkedvelt hellyé vált, erősen tagolt partjainak és kis öbleinek köszönhetően. Az összesen 84 km2 területű sziget fővárosa Hora, mely egy dombokkal védett, azúrkék öbölben fekszik. A város főtere a pelikánok egyik kedvenc tartózkodási helye, és itt találjuk a hősnő, Mándo Mávroghenusz mellszobrát is. Az egyik leglátogatottabb rész a fővárosban, Kis Velence, melynek közvetlenül a tengerre néző, 17-18. századi, velencei stílusú patríciusházait a meggazdagodott hajósok és kalózkapitányok építették.

myk-kultura

Lenyűgöző a színes balkonok látványa, és meglepően tapasztalja az ember, hogy a partvonalon a vízszint majdnem eléri a házak ablakpárkányát. A Kis Velence feletti dombon öt szélmalom vigyázza a várost, melyek közül az egyik még ma is működőképes. Hora talán legbájosabb szeglete a Három kút tere, melyről a helyi hagyomány úgy tartja, hogy az eladósorban lévő lányok csak akkor találnak párra, ha isznak mind a három kút vizéből. A városban közel 400 kis templom, kápolna található, melyeket főként tengerészek emeltettek hálából csodás megmenekülésükért. Hora két jelentős múzeuma a Néprajzi Múzeum, melyben a kiállított ruhák, bútorok, használati tárgyak és a skanzenszerűen berendezett hálószoba és konyha Mykonos múltját elevenítik meg, illetve a Régészeti Múzeum, melynek híres darabja, egy a Kr. e. 5. századból származó nagyméretű korsó, melynek domborműves díszítésén felfedezhetjük az első hiteles trójai faló ábrázolást, hasában az akháj harcosokkal. A sziget második legjelentősebb városa Ano Mera, mely a sziget belsejében fekszik. Főterén áll a Tourliani kolostor, mely még a 15. században épült, de még ma is működik és értékes krétai ikongyűjteménnyel rendelkezik, melynek darabjait 1775-ben firenzei művészek készítették. A kolostort 1767-ben felújították, ekkor építették hozzá a két márvány harangtornyot, melyeket bonyolult népi faragások díszítenek, és az udvaron álló márvány szökőkutat.

Mykonos: Fauna és flóra

Mykonos, mint a legtöbb görög sziget, nem túl változatos növény- és állatvilággal rendelkezik. Felszíne meglehetősen kopár és sziklás, ezért csak a kaktuszfélék és más szárazságtűrő növények képesek megélni itt, mezőgazdasági termesztésre egyáltalán nem alkalmas. Állatvilágában kiemelkedő szerepet játszik a pelikán, amely egyben a sziget jelképe is. Bármerre járunk, mindenhol összetalálkozhatunk velük, még a főváros, Hora főterén is. A tengerpartokon rengeteg kacsát és sirályt láthatunk, a helyiek pedig főként a közlekedésben és a szállításban nagy hasznát veszik a szamárnak és a lónak. A háztartásokban ugyanúgy megtaláljuk a kutyát és a macskát, mint hazánkban, illetve ne feledkezzünk meg a tenger gazdag élővilágáról. Az itt élő emberek nagy része halászattal foglalkozik (a legnagyobb mennyiségben tonhalat, tintahalat, polipot, homárt és más különböző rákféléket halásznak) ennek köszönhető, hogy a görög gasztronómiában olyan nagy szerepet kapnak a halételek, akár salátaként, levesként vagy főételként fogyasztva.

Mykonos: Gasztronómia, éttermek

Napjainkban a Görögországba utazók csak akkor találkozhatnak a hagyományos görög ételekkel, ha ellátogatnak a helyi éttermekbe, vendéglőkbe. A görög gasztronómia három jól elkülöníthető stílus keverékeként jött létre, magába foglalja Görögország kontinensbeli konyhakultúráját, a kisázsiai konyha sajátos ízeit, ezen kívül az egyes szigeteknek is meg van a saját íz világa. A szárazföldi Görögország konyhája, kihasználva a kontinens jó zöldség- és növénytermesztő képességét, rengeteg zöldségfélét (babfélék, csicseriborsó, lencsefélék, cukkini, padlizsán, uborkafélék, hegyi fűfélék, gabonafélék, káposztafélék, paradicsom, paprika és olívabogyó) használ fel az egyes ételek készítéséhez. Valószínűleg a zöldségek, a húsok és a halak hihetetlen választéka a magyarázat arra, hogy a várható életkor Európában itt a legmagasabb. A kisázsiai hatás a különleges fűszerek (szumak – szelíd szömörce, baharati – speciális fűszerkeverék, pineamag – fenyőmag, borsfélék) és az aszalt gyümölcsök (aszalt szilva, aszalt sárgabarack és mazsola) használatában mutatkozik meg. Végül pedig a szigetvilág specialitásai színesítik a görög gasztronómiát, a fő különbség a szigetek között az ételek fűszerezésében, illetve sütési és főzési szokásaiban mutatkozik meg.

Lobster on Ice

Mykonos specialitásai közül kiemelkedik a házilag készített kolbász, melyet különböző, fűszerekkel, oreganoval és olívabogyóval ízesítenek, majd a szabadlevegőn szárítják. Ezen kívül gyakori étel a szigeten a hagyma pástétom Tyrovolia sajttal és a ”Louzes”, ami tulajdonképpen sertés lapocka, melyet borssal, oreganoval és olívával fűszereznek és 24 órára állni hagyják, majd sertésbélbe téve fél hónapig szárítják a szabadlevegőn, végül hajszálvékonyra szeletelve tálalják, apró snack falatkák kíséretében. A Kiklád szigetcsoporton belül elterjedt étel a ”Kopanisti”, amely egy kecske és tehéntejből készült enyhén csípős sajt és az ”Amigdalota”, ami egy mandulából készült édesség. A legismertebb görög édesség talán a Baklava, de náluk sütemények helyett főként gyümölcs kerül az asztalra. A görög konyha nagyrészt a salátáiról (tzaziki, görög saláta) és a halételeiről (tengeri ragu, majonézes garnélarák, oregánós szardínia, ördög polip) híres, ezen kívül egy olyan ételük van, amit szinte az egész világon ismernek, ez a gyros. Az eredeti görög gyros birkahúsból készül, de ma már a világ különböző részein készítik borjú, sertés, illetve csirke- és pulykahúsból is. Végül amit még mindenképp érdemes kipróbálni Görögországban akárhol is járunk az ”Ellinikosz káfész”, vagyis a görög kávé, illetve a ”Retsina”, az Aleppo fenyő gyantájának hozzáadásával készült asztali fehérbor.

Akik jártak már Görögországban, ismerhetik a helyi éttermeket, tavernákat, melyek ugyanúgy Mykonos szigetén is megtalálhatók. Személyes tapasztalataink alapján irodánk a következő éttermeket ajánlja utasai számára: talán a legelismertebb étterem Mykonoson a Psarou Beachen található N’Ammos Beach Club. Az elegáns hangulatú étteremből egy tengerparti sétány vezet le a vízhez, ahol a vendégek klubfoteleket bérelhetnek és ott fogyaszthatják el a megrendelt italokat. Psarou Beach másik közkedvelt étterme ugyanazt a nevet viseli, mint maga a partszakasz, ahol kellemes zenével, segítőkész felszolgálókkal és kitűnő ételekkel várják az odalátogatókat. Platis Yialos tengerpartján szintén két éttermet érdemes kipróbálni, az egyik a Bonasa, amely hagyományos görög zenével, frissítő koktélokkal és kivételes kiszolgálással várja a szórakozni vágyó vendégeket. A másik kiváló étterem a Niko’s Taverna, ahol barátságos környezet fogad mindenkit, aki szeretné megkóstolni a tradicionális görög ízeket vagy felfrissülni egy pohár koktél vagy bor mellett.