Warning: in_array() expects parameter 2 to be array, null given in /home/alpineto/public_html/wp-content/themes/alpine/functions.php on line 73

Warning: in_array() expects parameter 2 to be array, null given in /home/alpineto/public_html/wp-content/themes/alpine/functions.php on line 73
Menü
isztria

Isztria

Természeti és kulturális adottságaival és meseszép tengerpartjaival mindenkit elkápráztat

isztria

Isztria utazás

A turisták többségének Isztriáról a pulai amfiteátrum vagy Rovinj csodálatos, tengerre épült városa jut eszébe. Isztria azonban közel sem csupán ilyen népszerű és közkedvelt tengerparti városokból áll. Megtalálhatók a dombos, hegyes részek, szinte vérvörös földdel, hangulatos dombtetőkre épült elhagyatott középkori falucskák, és zöldellő mező is.

Az ókori rómaiak által terra magica-nak a „csodák földjének” nevezett kis háromszög alakú félsziget Horvátország legnyugatibb területe. Az Adria felső részének mediterrán világa kék tengerével, verőfényes ligeteivel, szélfútta szigeteivel, velencei kikötővároskáival karnyújtásnyira található hazánktól. Két kulturális régió, az itáliai és a szláv fonódik össze ezen a vidéken, nyelvek és konyhák keveredve egymással. Száz évnél régebb óta nyűgözi le a nyaralni vágyókat és a vízi sportok szerelmeseit. Főbb városai: Poreč, Pula (ez a térség közigazgatási központja), Rabac és Rovinj. A félsziget nem csak a vitorlázás és strandolás szerelmeseinek kedvelt helye, hanem az ínyenceké is. Erre utal legalábbis a környék gourmet éttermeinek száma, azt bizonyítva ezzel, hogy az Adriára látogató turistákat érdemes minőséggel megszólítani. A bőséges kínálatban megtalálható a tészta, a gnochi, a rizottó de a polentával is minden étlapon találkozhatunk. A tengerpart bővelkedik friss hal és rákfélében, kagylóban és scampit is kapunk szinte mindenhol. A prsut (füstölt sonka), valamint a helyi olíva olaj is kiváló. Az ételekhez fehér és fekete szarvasgombát is gyakran felszolgálnak.

Plitivicei tavak

Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke. A tórendszert tápláló Bijela Rijeka (fehér folyó) és a Crna Rijeka (fekete folyó) folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan, azaz 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát. A tizenhat tó észak – déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela – hegységben. 190 – 200 vízesés köti össze őket melyeknek száma változó, a vízbőségtől függően időszakos vízesések is kialakulhatnak. A tórendszer két részből áll, a felső és alsó csoportból. A dolomitvölgyben fekvő felső tavakat tartják a legszebbnek, míg az alsó tavak kisebbek, sekélyebb. A legnagyobb tó a Kozjak, ezen hajóval tudunk közlekedni. A három kilométer hosszú erdős partok által határolt tó az alsó és felső tavakat köti össze. Sokan a legszebb tónak tartják a Galovac-tavat lépcsős vízeséseivel. A látogatókat számos erdei és part menti sétaút várja, melyek helyenként alig a vízszint fölé emelkedő fahidakba torkollanak – így egészen közelről élvezhetjük a szinte mozdulatlan víztükör és kristálytiszta víz páratlan látványát. A gyalogösvényeken kívül kisvonattal és kishajóval és körbejárható a tórendszer.