Hellász ékköve

Santorini

A Kiklád-szigetcsoport egyik kedvenc turista célpontja a Krétától északra fekvő, 96 négyzetkilométernyi Santorini sziget. Az ókorban Kallisztének nevezték az emberek, mely szabadfordításban „legcsodálatosabbat” jelenti. Santorini természeti adottságait vulkánjának köszönheti. Az egykor kör alakú szigeten egy hatalmas vulkánkitörés során a hegyoldal a tengerbe szakadt-természetesen ma már ilyen veszély nem fenyegeti a nyaralókat. Az így keletkezett meredek, sziklás peremvonal, a kaldera felső karéján épült házak látványa valóban lélegzetelállító.

Ha repülővel érkezük Athén irányából az apró sziget fölé, akkor fel fog merülni bennünk a kérdés, hogy hol fog a repülő leszállni. A reptér valóban aprócska, de ne feledjük, maga Szantorini sem óriási. (Légvonalban 18 km hosszú, míg szélessége 2 és 6 km között váltakozik.) Amennyiben a hajót választjuk, például a krétai Iraklio kikötőjéből közel négy óra alatt pöfögünk át a szigetre.

Hellász ékköve Firának, a sziget „fővárosának” a kaldera meredek fala szélén található lapos tetejű házai olyanok, mintha éppen most akarnának belecsusszanni a tengerbe. A kaldera mélykék vize, és az aprócska vulkanikus szigetecskék annak közepén hihetetlen látvány nyújtanak. Mivel a vízmélység 300–400 méter között mozog, az óceánjárók nem tudnak lehorgonyozni a sziget közvetlen közelében. Az utasokat fürge motorhajók szállítják a partra. A kikötőből a peremre vezető széles, meredek, olykor lépcsőkkel súlyosbított kaptatón öszvérek és szamarak cipelik fölfelé a turistákat.

A sziget keleti részén fekvő Kamari strandján az itteni jellegzetes, fekete homokot különleges, színes kavicsok pöttyözik. A nappali forgatag estére sem enyhül, megszámlálhatatlan, hajnalig nyitva tartó taverna, bár és szórakozóhely várja a turistákat.